Ébredés után nem sokkal, ahogy válaszolgattam az üzenetekre, megnéztem az értesítéseket és szembe jöttek velem az osztálytársaim nevei, hirtelen beugrottat képek az álmomból.:D Az egyik osztálytársammal álmodtam, de fogalmam sincs, hogy miért vagy hogyan, hiszen vele nem is voltam olyan sokat, mint a többiekkel.. Hát mindegy.:D Most álmodtam először itteniekkel. Érdekes. De annyira nem lényeges.:D Inkább elmesélem mik történtek még ma.^^
Reggel igyekeztem befejezni a blogot, de aztán Daniel ment edzésre, és mondták hogy elmehetek, ha szeretnék. Természetesen igent mondtam.:))
Nagyon aranyosak voltak, az 5 évestől a 15 évesig voltak fiúk. Öröm volt nézni az edzést.:)
Rendesen átfogalmazódott bennem az edzés fogalma.:D Mostmár nem azt fogom mondani, hogy edzésre járok, hanem focizni.:DD Mert az, hogy 2 csapatra osztjuk magunkat és mindenki a legjobb tudása szerint játszik.. az nem nagyon nevezhető rendes edzésnek.:D (Igen, ahhoz hogy erre rájöjjek, el kellett jönnöm a világ másik felére.:D )
Az edzés után mami csinált rólunk képet.:3
Itthon nem történt semmi különös. Fél 12 körül bejött az anyukám, hogy mennünk kell ebédelni. Felöltöztem normálisabb ruhába, mert nem tudtam, hogy hova is megyünk pontosan. Jól döntöttem, amikor toppot és szoknyát húztam, a bő ujjatlan és a rövidnadrág helyett.:D A nagymamához mentünk. A család minden szombaton ott ebédel Juan testvérével együtt.:)
Még meg kellett várnunk amíg Zara és Daniel hazaérnek (angolon voltak), addig Stefano elmesélte, hogy hogy nézett ki a ház a felújítás előtt és megmutatta a családfát is.:) Annyira aranyos.^^ :)
Itt Paraguayban is sokat szokás enni a nagyinál. :D Rengeteg étel volt az asztalon, csak tészta volt kb 3 féle, amiből választhattál.. :D
Az ebéd után mi gyerekek Alvin és a mókusokat néztünk, cicáztunk (5 macska van a háznál) meg kimentünk egy kicsit levegőzni az udvarra.:)
Mikor ránézek Zara-ra, mindig visszamosolyog, és ez hihetetlenül fel tud vidítani.:) Ha csak eszembe jut, már attól is. :)) A határtalan kedvessége, csillogó sötétbarna szemei és gyönyörű barna haja mellett, talán ezt szeretem benne a legjobban. :)
Idehaza délután már nem történt semmi különös. Este, olyan 8 körül viszont útnak indultunk. Meg szerették volna nekem mutatni az esti várost.:)) Úgyhogy városnézés volt az esti program. Csináltunk néhány képet az otthoniaknak, és benéztünk egy múzeumba is.:)
A program utolsó pontja fagyizás volt. De ilyen helyet még sosem láttam. Egy cukrászdához hasonlítanám, vagy egy ebédlőhöz, csak itt minden a fagyiról szólt.:D A pultnál mész sorban: választhatsz kb 32 féle fagyiból, nagyjából 8 féle öntetből, közel ugyanennyi választék volt a cukorból, majd a végén a szirup, aztán fizetés.
Bőségzavar magasfokon. Viszont itt kell a legjobban vigyázni, könnyű úgy összeválogatni a hozzávalókat, hogy hányás legyen belőle.:DD
Ma ért egy hatalmas meglepetés. Nemcsak hogy írt nekem Cielo (egy aranyos, gyönyörű lány a suliból), de azt is mondta, hogy ha úgy van, szeretne a barátom, szinte a testvérem lenni, és hogy bármikor számíthatok rá!:)) Ez nagyon jól esett, elmondhatatlanul örültem neki.:) Annyira aranyos.^^
A mai nap csak ennyi lenne.:)
Sok puszi nektek,
Dorka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése