2014. szeptember 24., szerda

Az első rendes tanítási nap (7. nap)

22/09/2014


Hétfő este a blogírás után még az anyukámtól megkaptam az iskolás cuccaimat, ceruzák, füzetek stb, és családi megbeszélés volt a nap utolsó pontja. A család minden héten ilyenkor összeül, megbeszélik, hogy mik történtek a héten, és hogy erre a hétre mik a tervek. Családi kupaktanács.:)
Beszélgettünk az élet 3 alapkérdéséről is: honnan jöttünk/származunk?, miért vagyunk itt?, és mi történik velünk a halál után?
Érdekes gondolatmeneteket szül.:))
Tegnap fájtattam a csuklómat a röplabda miatt, igaz? Nos, ma reggel úgy keltem fel, hogy azt hittem lebénulok.:D A könyökömtől lefelé mindenem fájt. Az alkarom nem egy helyen, a tenyerem, de már a csuklóm jobban volt. Beletellett egy kis időbe amíg rájöttem, hogy a kegyetlen izomlázon kívül semmi bajom nincs.:D Mondjuk nem tudom, hogy a tenyeremet hogy sikerült ennyire átmozgatni röpi közben, de tényleg az izmaim fájnak a kézfejemben is.:D
Hát ez a hátránya az edzések hiányának..

Ma egyenruhát kellett felvennünk. Tegnap az anyukám elment a boltba, de azt mondták, hogy csak hétfőre lesz, (fehér ing, zöld ruha, fehér zokni és fekete cipő) úgyhogy a másikfajta egyenruhát, egy zöld pólót vettem fel. Éppen jó rám, de a mardekáros pólót sokkal jobban szeretem (már csak az anyaga miatt is).
A tanítás unalmasabb volt, mint gondoltam. De nem maga a tanulás miatt, hanem azért, mert nem értettem semmit.:D Amikor írni kellett, az legalább egy jó időre lefoglalt az ismeretlen szavak miatt (le se tudtam írni őket első hallásra).
Itt a tanítás 7-kor kezdődik, és 15:10-kor van vége. 11 órájuk van egy nap, mindegyik 40 perces, és nincs közöttük szünet, csak 2 db. Az egyik a tízórai szünet, ez 20 perces, a másik pedig az ebédszünet, ami 40 perc, ilyenkor még focizásra is van idő.:3
Ma azonban még nem voltam tisztában vele, hogy mikor- hol- kivel kell lennem, úgyhogy ma végig az osztályommal voltam.
A mamám azt mondta, hogy ma nem lesz finom az ebéd a suliban, úgyhogy itthoni kaját vittünk a suliba.:) Rántotthúst.:3 :P
Ma igyekeztem spanyol szavakat tanulni a suliban. Egyre őrjítőbb, hogy semmit sem értek, mert egyre jobban szeretnék bekapcsolódni.:/

Analia mellett ültem, róla másoltam, ha írni kellett valamit. Ez is elég nehéz volt, mert bár elképesztően gyönyörűen ír (félig nyomtatott, félig írott betűkkel), de hasonló egymáshoz például az „l” és a „b”, az „n” és az „r”, én pedig könnyen félreírom az ismeretlen szavakat.:D De így is nagyon sokat segített.
Különben tényleg az egész osztályom olyan, hogy mindenben segítenek.. vagy éppen jól megszívatnak, mint például ma.:D
Még egyik órára se hoztam könyvet, így az „orientación”-ra sem. Analia és César kérdezték, hogy hol van a könyvem, hogy nálam van-e. Mondtam, hogy nincsen. Ők meg erre azt mondták, hogy akkor nagyon sajnálják, de ennél a tanárnál, ha nincs könyvem, akkor ki kell mennem a teremből. Közben a többiek ingatták a fejüket, hogy nem igaz, de ők csak mondták, mondták és mondták, én pedig nem tudtam mit visszakérdezni, válaszolni se angolul, se spanyolul..:D Aztán végül hosszadalmas 5 perc után befejezték, és mondták hogy csak vicceltek, nem kell mennem sehova.:D Haha. Csak visszagondolva poénos, meg körülbelül 15 perccel utána vált azzá. Átélni nem volt annyira élvezetes, mikor ketten magyarázzák, hogy ki kell menned, és hiába nézel körbe senki sem segít, és csak az anyanyelveden tudnál magyarázni, de azt meg nem értik.^^ :’D Legalább ez is megvolt.:P
Suli után rögtön a spanyol nyelvtanfolyamra mentünk. Egész nap tanítás, én is igyekeztem bekapcsolódni, utána pedig még két óra spanyol nyelvtan az alapoktól.. Tudom, hogy szükségem van rá, és akarom is csinálni, csak ilyenkor már egyáltalán nincs energiám hozzá. De így is összeszedtem minden maradék erőmet, hogy figyeljek. Ahhoz képest még azok a szavak se jutottak eszembe, amiket még odahaza, Magyarországon tanultam.:D
A tanfolyamon 3 másik cserediákkal vagyok. Jess (ha jól írom a nevét) Kanadából, Mikaela az USA-ból és Anna Ausztriából. Ők már mind legalább egy hónapja itt vannak, és alapszinten beszélnek spanyolul. Az a vicc az egészben, hogy a tanár spanyolul is magyaráz, és ha Mikaela nem magyarázná el nekem angolul, akkor nem tudom hogy mennyit értenék belőle.:D Értem én, hogy a nyelvtan a lényeg, de éppen hogy egy hete vagyok itt.:D
A háznál különben tizenvalahány macska van és 4 kutya.:)) Egyébként tényleg nagyon hasznos, csak rá kell feküdnöm a szavakra. :)

Miután hazaértünk, megvacsoráztam, majd fél 9-ig az iskolai tanulnivaló fölött ültem: próbáltam lefordítani, de annyira sok olyan szó volt benne, amit vagy én írtam el, vagy semmilyen szótárban nem volt, hogy úgy döntöttem, hogy holnapra hagyom.
Ezért is maradt el a blogírás.:D

Mit tanultam ma?
„Az rendben van, ha nem tudsz valamit. De az nincs rendben, ha meg sem próbálod.”
Ez van kiírva az osztálytermünk falára. A nap folyamán többször is eszembe jutott. És nagyon igaz, főleg ebben a helyzetben, a nyelvtanulásra vonatkozóan.:)


Sok puszi mindenkinek,
Dorka



Castellano. Mára már nagyjából megértettem, hogy miről van szó,:D




Vége van az első spanyol nyelvórának.. :P


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése