Péntek és találkozás néhány cserediákkal (10. nap)

26/09/2014

Tegnap este Anna (ő is cserediák, Ausztriából jött) közreműködésével hozzáadtak engem is a paraguayi cserék whatsappos csoportjához. Itt nem csak Rotarysok, hanem AFS-ek és vannak a csapatban. Ferre mondta, hogy másnap találkoznak Asunciónban, és hogy lenne-e kedvem csatlakozni hozzájuk. Természetesen igent mondtam, és el is engedtek a szüleim.:)
Úgyhogy ma exchange-meeting. ^^ Így keltem fel.:))

Ma esett az eső és vittem is pulcsit. Szóval fejlődök.:D
Ennek örömére suliban végig rajtam volt.:DD
Az osztálytermek olyanok, hogy a padok a fal mentén vannak körben, nem is vagyunk sokan egy osztályban. Mindenkinek megvan a saját kis helye, nálunk mindenkinek van órarendje a nevével és a legtöbbünknek kép is egy-egy idézettel.
A székek tálcásak, vagy nem tudom hogyan hívják az ilyeneket.:D Ezekre azért van szükség, mert órákon a tanár felé vagyunk fordulva, a padokon nem is írunk. Általában össze-vissza ülünk, vagy a tanári asztal köré telepedve.
A falon van egy olyan tábla, ahova mindenki születésnapja fel van írva. Nagyon ötletes, ha hazamentem muszáj egy ilyet kitenni az osztályban.:D Meg jó hasznát venném otthon is, amire a család és a közelebbi barátokét írnám.:))

Nem értettem ezt a napot. Kivételesen ma egész sokan akarták tudni, hogy kit tartok helyesnek a suliból.:D Nem értem, hogy miért ma jött rá mindnyájukra..:’D Természetesen nem válaszoltam, próbáltam mindig kitérni. Nem szeretem az ilyen kérdéseket, nagyon maximum négyszemközt, és akkor is csak olyasvalakinek mondanám, akiben megbízok. Haha.
Mondjuk az nagyon vicces volt, mikor Fede nem szórakozott, hanem konkrétan megkérdezte, hogy tetszik-e nekem.:DD
Aaah, jut eszembe.. Az ebédszünetben kosaraztunk, és odajött hozzám César (már furán nézett rám, jajj mondom, ez érdekes lesz), megfogta a kezemet, letérdepelt elém, és megkérdezte, hogy leszek-e a felesége.:’DD Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, elfelejtettem minden nyelvet, nagyon mulatságos volt.:D Gondolkoztam, hogy erre mi lenne a jó válasz.. Ha nemet mondok, akkor megsértődik, ha pedig igent, akkor hallgathatom életem végéig.:’DD Tanácstalanul néztem rá, Fede meg ott állt mellette, ránéztem, ő pedig ezt mondta: or.. mine.
Hát mondom nem igaz.:D Még csak ez hiányzott, hogy választanom kelljen.. De aztán szerencsére César vele kezdett el „veszekedni”, úgyhogy megmenekültem.:D Hát de ilyet.
Nem baj, azóta már tudom, hogy mit kell mondani.:’D
Többször is próbáltam hárompontost dobni, de mindig pont mellé ment. De nem adtam fel. Tudtam, hogy meg tudom csinálni. Körülbelül 10x próbálkoztam, és egy se ment be.
Majd mikor a többiek elmentek, én pedig még Fede-vel maradtam néhány percig, azt mondtam magamban: most vagy soha. És csont nélkül bement!^^ Ahh, hát nagyon örültem neki.:D
Igen. Tényleg minden fejben dől el.

Ma végre olyan könyvet is hoztam, aminek tényleg hasznát vettem. Egy egyszerű kis természettudományos munkafüzet angolul. A tanár kiadta a feladatot: 5 oldal, ha nem tudom befejezni, akkor sem baj, de az házi feladat lesz.
Simán megcsináltam különben, mert nem voltak nehezek a feladatok, sőt. De legalább a szókincsemet kicsit bővíti.
Az egyik feladatra viszont két percig kikerekedett szemekkel bámultam. Gyakorlatilag Biblia-ismeret. Össze kellett kötni, hogy melyik szöveg a Bibliának melyik részében van. Nico ült mellettem, szerencsétlennek magyarul magyaráztam hirtelen, hogy honnan tudjam én ezeket. Ő pedig fogta, odament a szekrényhez, kivett belőle egy jóóó vastag könyvet és elém tette. A Biblia volt az.
-Ez most nem komoly, ugye?..:D - kérdeztem. Márpedig igenis komoly volt. Úgyhogy neki ültem, és szépen kikeresgettem ennek-annak a könyvnek a valahanyadik részét. Eltartott egy darabig, és kellett egy kis idő mire rájöttem, hogy elől ott van a tartalomjegyzék, de végülis megcsináltam. Nico jó sokat nevetett rajtam, mert végig magyaráztam vagy angolul, vagy magyarul.:D

Miután vége volt az óráknak átöltöztem, és Analia meg César kérdezgettek a „boyfriend”-es dolgokról.:D Utálom, hogy nem tudok idegen nyelven érthetően hosszabban magyarázni.:’D
Aztán Analia, csak úgy random, elkezdte énekelni a Calvin Harris-től az „I need your love”-ot. Mondom neee, nem igaz..:D Annyi zeneszám van a világon.. miért?.. Miért pont ezt?
Ezt természetesen mondtam is nekik, meg hogy fiúval kapcsolatos, és hogy ne legyenek annyira mocskok.. mindketten hangosan kezdték el énekelni.:’D Mondjuk utána abbahagyták, piszkálódásnak, poénnak még pont elment. Fede különben César ölében ült végig, és a dallama viszont túlságosan ragadós.. 5 perc nem telt bele, ő kezdte el énekelni, aztán mikor rájött rögtön abba is hagyta, de már késő volt. Analia-ék megint elkezdték.:D
Hát nem hittem volna, hogy ezzel a számmal találkozni fogok. Mindegy, legalább ez is megvolt.

Nem sokkal később megjött anyu, úgyhogy indultunk a Shopping Mariscal-ba, egy asuncióni bevásárlóközpontba. Ide volt megbeszélve a találkozó. Körbejártuk, de nem találtuk meg őket. Se egy nagyobb csoportot vagy valamit. Szerencsére meg volt Annának a száma, úgyhogy felhívtam a maminak a telefonjáról, ő pedig lejött elém Jill-lel. Nem sok mindent hallottam a telefonba, a kocsik és az utca egyéb zajai miatt, de aztán megoldódtak a dolgok.:D
Felmentünk az emeletre, először Ferre-vel, Liam-mel és Kay-jal találkoztam, aztán sorra jöttek a többiek. A nevekkel itt is bajba leszek még egy darabig. Érdekes volt, mert mióta itt vagyok arra törekszem, hogy megértsem a spanyolt, most meg angolul kellett. Totális káosz volt a fejemben.:D
Volt egy olasz srác, akinek a nagymamája Magyarországról származott, és mondta, hogy egy kicsit tud magyarul, de mivel 5 nyelven beszél és most neki is össze vannak mosódva, ezért egy szó se jut eszébe magyarul..:D De ha beszélnék, akkor azt biztosan megértené.
Kay kérdezte, hogy a magyar nyelv hasonlít-e az oroszhoz. Uramisten, azonnal ráztam a fejemet.:D Az orosz meg a magyar két külön fogalom. Azt mondja, mert hogy a „k betűs szó” (haha, blogban tényleg nem engedélyezett a csúnya beszéd) ugyanaz oroszul és magyarul is. Jót nevettem rajta.:D
Aztán elmagyaráztam neki, hogy a spanyolban és a magyarban is ugyanazt jelenti például a torta, a história, az autó és a lila, mégis teljesen különböző a két nyelv. Ekkor megértette.:))
Hát nehogy már. Kikérem magamnak, hogy a drága anyanyelvemre azt mondják, hogy az oroszra hasonlít.
Nem volt más különösebb. Mikor meguntuk az ülést, elindultunk, én pedig igyekeztem Annával maradni, mivel csak őt ismertem.:D Végül 4-esben (Anna-val, Liam-mel és Kay-jal) jártuk be keresztül-kasul a bevásárlóközpontot és közben beszélgettünk. Én főleg csak hallgattam, annyi minden volt bennem, hogy nem tudtam mit hozzászólni.
De egyébként jól éreztem magam velük, nagyon jó fej társaság.:))
Én már 6-kor elmentem, de elsőre elég is volt ennyi, nagyon hamar elfáradok. 6-ig működök még úgy nagyjából.:D

Mivel már ezt utólag írom, és 3 nap telt el péntek óta, nem emlékszek többre ezzel a nappal kapcsolatosan.

Mit tanultam ma?
Pulcsit tényleg hasznos minden nap magunkkal cipelni.
Ha egy zenét ki nem állhatsz, akkor azt semmiképpen se tedd közhírré.:D
Sose felejts el kérdezni. Csak így fogod megkapni a válaszokat.
Minden fejben dől el.

Sok puszi mindenkinek,
Dorka